QFP a minőségi független pénzügyi tervezés csapata QFP
Kedvenc blogjaim: Kioktató blog
Gazdagodó blog
Marketing blog
Lacfi Ági stílus tanácsadó
Kedvenc pihenőhelyem: : Kehidakustány

email:

maholnap@lawyer.com

Lacfi Ági stílus tanácsadó

QFP info

a STÍLUS maga az EMBER

Friss topikok

A mai hazai kókler nyugdíj rendszer

2010.11.09. 22:17 maholnap

A mai hazai nyugdíjrendszer

Az állami nyugdíjrendszer úgynevezett felosztó-kirovó rendszerként működik. Ez azt jelenti, hogy az állam az aktív dolgozóktól levont nyugdíjjárulékból fedezi a mindenkori nyugdíjasok támogatását. Ne takargassuk, elméletileg e rendszer előnye, hogy mentes a tőkepiaci és egyéb befektetési kockázatoktól. Ugyanakkor a hátránya óriási! A későbbi nyugdíj összegét mindig politikai szelek döntései irányítják és határozzák meg, az egyén alig lehet saját nyugdíjának összegére befolyással. Optimális működéséhez tehát elengedhetetlenül szükségesek az alábbi feltételek:
  • Gyermekszületések száma legalább el kell érje az eltartottak számát
  • A foglalkoztatottság is közel tökéletes kell legyen, hogy legyen kitől levonni a járulékokat. Ráadásul nem lehetnek nagy számban a járulékfizetés alól kibúvó egyének (lásd 800.000 rokkantnyugdíjas országa lettünk, a környező országokban együttvéve alig van ennyi!)
Magyarországon azonban ezek a feltételek döbbenetesen romlanak. Csökken a gyermekvállalási kedv, és ezen a hirtelen (sokszor meggondolatlanul) hozott gyerekcsinálási kormányzati ötletdömpingek sem segítenek rövidtávon. (Mikor is mondták azt, hogy "asszonynak szülni kötelesség, lánynak dicsőség"?) A rendszerváltás előtt az átlagos gyermekszám egy családban közelítette a 3-at. Ma jó, ha családonként egy gyermek születik. (Mi négyen vagyunk testvérek, most öt gyereket nevelünk, rajtunk nem múlik.)
Tény, hogy idősödő társadalmunkban egyre több a nyugdíjas korú, akit el kell „tartanunk”. Úgy kell őket eltartanunk, hogy közben egyre kevesebb aktív dolgozó fizet járulékot. Nem csak kevesebben dolgoznak, de még ráadásul tetemes mértékű a rejtett, szürke, esetleg fekete foglalkoztatott (nyugdíjuk várható mértékéről nem nekünk, és nem itt kell szomorkodnunk), rokkantnyugdíjasok hazája lettünk, egyre tovább tanulnak a fiatalok (tehát egyre később kezdenek dolgozni), valamint minél fiatalabb korosztályt nézünk, annál magasabb a munkanélküliség aránya (jelenleg a 18-25 éves korosztály . Sőt bizonyos trend megfigyelhető az egyre hamarabbi nyugdíjba vonulásról is. A nyugdíj összege – mivel a forrása apad – folyamatosan csökken. Küszöbön a sírig dolgozás, és az időskori elszegényedés drasztikus mértékben.
Alig vannak alkalmazottak, akiknek valóban minden forintja után adóznak, egyre több a vállalkozó, akik sajnos minimálbéren tengetik életüket, holott annál jóval többet keresnek.
További gond az úgynevezett Ratkó gyermekek problémája: Azok a gyermekek, akik a Ratkó korszakban (1950 és 56 között) születtek (mára már felnőttek), a közeljövőben (2013-20-ban) fogják elérni a nyugdíj korhatárt. A Ratkó korszakról azt érdemes tudni, hogy Magyarországon abortusztilalom és ráadásul gyermektelenségi adó is volt, amelynek következtében a népességgyarapodás üteme jelentősen felgyorsult: sok gyermek született. Ennek köszönhetően 2013-tól várható egy olyan nyugdíjba vonulási hullám, amelybe bele lehet rokkanni: hirtelen kerülnek át sokan, nagyon sokan kereső státuszból eltartott státuszba! Ha egy korfát megnézünk (ez azt ábrázolja, hogy mely korosztályban hányan élnek köztünk férfiak és nők), akkor jól látszik a világháború, és a Ratkó-korszak hatása:
Az állam – felismerve ezt a deformációt – 2013-tól törvényileg új számítási módszert vezetett be, amelynek következtében a nyugdíj mértéke – az aktív kereset korábbi 75%-ával szemben – a kereset 60%-ának megfelelő összeget jelent majd hamarosan. Gyakorlatilag a néhány év múlva nyugdíjba vonulóknak korábbi átlagkeresetük alig több, mint feléből kell majd megélni. Ez akkora űr lesz a korábbi keresethez képest, hogy szinte feldolgozhatatlan, kezelhetetlen lesz. Ráadásul – ha még lehet ezt rontani – a munkaviszony alapján nem mindenki fogja megkapni a maximált 60%-ot, (és lesznek, akik kimaradnak az állami nyugdíjrendszerből!). Sőt, nálunk is alkalmazzák az ún. Svájci indexálást, ami korántsem garancia arra, hogy a nyugdíj is a mindenkori jövedelmekkel arányosan fog emelkedni. A várható legmagasabb életkor (az élettartam) biztosan emelkedik, tehát egyre tovább élünk, egyre tovább kell eltartani az egyre több nyugdíjast.
Nem olyan szokatlan dolgok ezek: mindenütt volt baby-boom (ami nálunk a Ratkó-korszak volt)… Az elmúlt évtizedben az Európai Unió szinte minden tagállama valahogyan módosítani volt kénytelen a nyugdíjkorhatárt, sok helyen teljesen új szabályokat vezettek be, egyéni és különleges megoldásokat találtak. Ki akarnak jönni a pénzből.
Tudomásul kell venni, hogy minden nyugdíjrendszer működésének alapja az, hogy fenntarthatónak kell lenniük, és a hosszú távú fenntarthatóság mellett megfelelő színvonalú nyugdíjat kell biztosítani. Nem elég ma tisztességes nyugdíjat fizetni, annak fenntarthatónak is kell lenni tartósan. Ugyanakkor az elszegényedéstől is meg kell óvjon…
Mindezeket lefordítom: az évek során egyre kevesebbet ér majd ugyanaz a nyugdíjösszeg (az államtól), és egyre több hiány lesz az állami nyugdíjrendszerben.
Kötelező magánnyugdíjpénztárak: fontos szó a „kötelező”. Az állam 1998-ban bölcsen kötelezővé tette az állami nyugdíj kiegészítésére szolgáló magán-nyugdíjpénztárakba történő belépést. Indoka az volt, hogy az állampolgárok nem ismerik fel a nyugdíjuk jövőbeni várható elégtelenségét, bizonyosan kis mértékét, tehát ha önszántukból nem, akkor kötelezően kell, hogy megtakarítsanak erre a kiegészítő célra. Fontos, hogy a pénztár tőkefedezeti elven működik: a tagok az összegyűjtött pénzösszegeket a nyugdíjkorhatár elérése után egy összegben felvehetik, vagy – a statisztikai átlagéletkorig hátralévő hónapok számával elosztva – havi nyugdíjként kérheti. Ennek az állami felelősségvállalásnak köszönhetően a pénztárba belépő, bejelentett munkavállalók a bruttó bérük 9,5%-át kötelesek elhelyezni egy általuk választott magánnyugdíjpénztárba. Igazságosabb ez, mint a tisztán állami, hiszen itt a „saját nyugdíjunkat” gyűjtjük – nevesítve – egy számlán (tehát nem egy nagy feneketlen kútba, mint az államinál, ahol ezeket a pénzeket nem címkézik fel, hogy kitől származnak). Eddig ebből 8 százalék a tag választott magán-nyugdíjpénztárában vezetett egyéni számlájára került továbbutalásra (nevesítve, saját számlán), a fennmaradó 1,5 százalék pedig az állami Nyugdíjbiztosítási Alapba (TB nyugdíj) került továbbra is. A nem magánnyugdíjpénztár-tag munkavállalók esetében a teljes 9,5 százalék került a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
A Nyugdíjbiztosítási Alap a munkavállaló bruttó bére után további 24%-ot kap a munkáltatótól. Magán-nyugdíjpénztári tag esetében tehát a bruttó bér 8%-a került a magánnyugdíjpénztárba, 25,5%-a pedig a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a magán-nyugdíjpénztártagok a nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjbiztosítási Alap által kalkulált nyugdíj háromnegyedét kapják majd meg, a fennmaradó részt pedig a magánnyugdíjpénztártól.
A pénztártagokat milyen garanciák védik?
A pénztártagok megtakarításainak biztonságát elsősorban a független letétkezelő, a nyilvános napi eszközérték nyilvántartás és a törvényileg korlátozott befektetési limitek teremtik meg. A törvényi kötelezettségek betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) folyamatosan ellenőrzi, az esetleges hiányosságokat pedig szigorúan számon kéri. A pénztárak a Pénztárak Garancia Alapján keresztül is biztosítják a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások értékállóságát. Az Alap garantálja, hogy nyugdíjszolgáltatáskor a pénztártagok befizetéseik legalább inflációval növelt összegét megkapják.
Az állami nyugdíjrendszerben a munkavállalók jogosultságokat gyűjtenek a jogosultsági évek és a jövedelem függvényében, melyek alapján a nyugdíj összegének kiszámítása bonyolult, és nehezen átlátható. Kockázata, hogy az aktuális kormányzat mennyit tud nyugdíjkifizetésekre fordítani, erről lásd a következő részletes bejegyzést.
A magán-nyugdíjpénztárak esetében a nyugdíjat az egyéni számlán felhalmozott tőke és az elért hozam (a pénztár teljesítménye) határozza meg. Kockázata, hogy a gazdaság – állami költségvetés és a piacgazdaság – összességében milyen teljesítményt nyújt a felhalmozási időszakban.
A két rendszer jól kiegészíti egymást, az eltérő alapelvek és kockázatok kiegyenlítik egymást.
Túl szép lett volna… Ez itt nálunk – mint oly sok minden – elég furán sikerült (és lám milyen csúf véget érhet hamarosan!). A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság mellett az államtól kapott nyugdíj negyedével biztosan kevesebb lesz (mintha mindet az államtól kapnánk), így ezt a hiányzó részt a pénztárnak kell kitermelnie a megtakarítások vagyonkezelésével. Az utóbbi tíz év éves átlaghozam adatai alapján azonban – egyelőre – ez most még nem látszik. Ugyanakkor az előző év, és az idei első két negyedév rendkívül szép hozamokat termeltek (bármennyire az ellenkezőjét állítja a mai kormány).
Az már csak a mi kis Abszurdisztánunk egyéni pofonja a témában, hogy pár éve ”központosított tagdíjbevallási és befizetési rendszer” működik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy hónapokig, akár egy évig is az a pech „ül a befizetéseken”, cserébe ezért a „kezelésért” 1,5% költséget számít fel. Ők azt mondják, hogy azonosítják a pénzt (én egy pillanat alatt felismerem!), és amíg ez az azonosítás meg nem történik, addig a befizetett pénz hozamot sem termel, és – hát ugye az infláció miatt - még az értékét sem tartja meg.
Summa summarum azt lehet mondani, hogy a kötelező öngondoskodás ezzel a fajtájával valójában az államháztartás átmeneti hiányát próbálták eredetileg áthidalni, most meg az egészet elveszik… A nyugdíjpénztárak számadatokkal teli története itt olvasható  Vannak, akik próbálkoznak tenni az elvonások ellen, de kevés sikerrel
Az biztos, hogy a kormány csak a (GDP 3,2 százalékát kitevő!) nyugdíjpénztári pénzek lenyúlásával tudja jelenleg elfedni, hogy valójában mekkora a költségvetés hiánya.
(A slusszpoén kedvéért hadd citáljam a K/11064 sz. interpelláció szinte pont egy évvel ezelőtti  linkjét, melyben dr. Szakács Imre (Fidesz) interpellálja az akkor pénzügyminisztert az alábbi szöveggel: „Igaz-e a hír, miszerint a Kormány ellopja, de legalábbis időlegesen saját céljaira használja a magánnyugdíj-pénztári tagok levont járulékbefizetéseit?” Nos, mára a válasz is megszületett: igen, a hír igaz. A mai Fidesz-kormány nyúlja le, de úgy tűnik végleg.)
Önkéntes megoldások: A gondoskodás harmadik, szabad pillére. Míg a kötelező magánnyugdíjpénztár szolgáltatásával az állami nyugdíj egy része helyettesíthető (lett volna, de majd meglátjuk), addig a harmadik pillér az első két pillérből származó nyugdíj kiegészítésére szolgál. Mint neve is utal rá, ez nem kötelező, és sajnos emiatt sokan nem is választják. Pedig az állami nyugdíjnál leírtak miatt erre mindenképpen szükség van.
Több megoldás van erre, és mindre igaz, hogy teljesen önkéntes alapon működnek, a szerződő dönti el, hogy melyik konstrukciót milyen díjfizetéssel és kockázatviseléssel választja, azonban a munkáltató ebben az esetben is adhat kedvező feltételekkel kiegészítést.
Legtöbbször adókedvezmény / állami támogatás is igénybe vehető az önkéntes gondoskodásokra, az állam így próbálja ösztönözni az állampolgárokat, hogy biztosítsák be a jövőjüket!
 
Fajtái:
  • Önkéntes nyugdíjpénztár: A leggyakoribb harmadik pillér. A magánnyugdíjpénztárhoz hasonlóan a befizetett összeg egy egyéni számlán gyűlik, és a díjfizető határozza meg, hogy kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően milyen befektetési portfóliót választ
  • Nyugdíj elő takarékossági számla: A NYESZ egy olyan nyugdíjcélú befektetési forma, amely lehetővé teszi, hogy kamatadó-mentesen, előtakarékossági támogatás igénybevételével, akár már rövidtávon is hozzáférhető nyugdíj kiegészítésre tegyünk szert. A számlán tartott tőke számos értékpapírba, befektetési jegyekbe, pénzintézetenként viszonylag (a piachoz képest) szűk palettáról. A nyesz számlavezetési díjának maximumáról (és minimumáról) törvény rendelkezik. (Jövőre 30%-ról 20%-ra csökkentik az adótámogatását.)

     

  • Biztosítások és biztosítási köntösbe bújtatott befektetések: Biztosítási védelemmel kombinált nyugdíj célú, vagy szabad felhasználású megtakarítások, kiemelkedően magas hozamkilátásokkal, kamatadó-kedvezménnyel, és rugalmas, tervezhető hozzáférhetőséggel. Számos megoldás létezik, erről korábban már írtunk, számos előnyével és egy-két figyelmet igénylő információjával együtt. Ez utóbbi megoldás tervezhető a legrugalmasabban, és szabható az egyénenként és családonként eltérő élethelyzetekhez és célokhoz.

     

  • A nyugdíjasok 58%-a (1,7 millió személy) öregségi nyugdíjas, részarányuk az utóbbi 3 évben 2 százalékponttal emelkedett. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok száma 1 millió 442–, a korhatár alattiaké 276,8 ezer. A másik népes csoport a rokkant nyugdíjasoké. A rokkantsági (korbetöltött és korhatár alatti) nyugdíjasok száma három év alatt (6,5%-kal) 750 ezer főre csökkent. A korbetöltött rokkant nyugdíjasok száma 2010 elején 371 ezer fő volt, 14,5 ezerrel több, a korhatár alattiaké 379 ezer fő, 43,4 ezerrel kevesebb, mint 2009. január 1-jén. A nyugellátásban részesülők száma összesen 2 millió 730 ezer fő, több mint háromnegyede öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas. (A maradék hétmillió többsége kiskorú, tanulmányokat folytat, munkanélküli, nem-termelő, eltartott, minimálbéres, két-minimálbéres, gyesen-gyeden-gyáson stb.-n van, külföldön adózik, és néhányan dolgozgatnak...)
    A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások havi átlaga a fővárosban a legmagasabb (104 405 Ft), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (67 689 Ft).
Kérdések és válaszok:
Az új jogszabályok hogyan érintik az egyéni számlát?
A november 1-től hatályos jogszabály alapján a következő 14 hónapban a pénztártagok egyéni számlájára befizetés nem fog érkezni, de a számlák a befektetési eredményeknek megfelelő mértékben gyarapodni fognak. Abban az esetben, ha a pénztártag átlép az állami nyugdíjrendszerbe, az egyéni számláján felhalmozott megtakarítást a nyugdíjpénztár átadja a jogszabályban meghatározott állami szervnek.
 
Hol van biztonságban a pénzem?
A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások a pénztáraknál teljes biztonságban vannak, ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Pénztárak Garancia Alapja is biztosítja.
 
Mi történik, ha átlépek az állami nyugdíjrendszerbe?
A jogszabályváltozás lehetőséget teremt mindenki számára az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépésre, azt azonban a pénztártagok saját maguk döntik el, hogy átlépnek-e, vagy sem. Az átlépés feltételei és következményei azonban még nem tisztázottak, így azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy milyen előnyöket jelent ez azoknak, akik az átlépés mellett döntenek. Hüvelykujj-szabályként javaslom, hogy képzelje el, hogy egy névre szóló, örökölhető, garantált vagyon-elemet a családi kasszából bedob egy feneketlen kútba, ahová mások is talán bedobálnak, de a kút mélyéről rögtön el is tűnik. Az ön pecázása e kút mélyéből majd akkor lesz aktuális, amikor néhány évtized múlva majd egyre kevesebben, egyre kevesebbet dobálnak bele abban a feneketlen kútba, miközben pecákkal egyre többen ácsorognak a kút körül…
 
Maradjak, vagy menjek?
A pénztártagokat megilleti a szabad választás joga, és egyéni élethelyzetét figyelembe véve kell a döntést meghoznia. A döntés során az alábbi tényezőket javasoljuk figyelembe venni:
·         életkor: minél hosszabb a felhalmozási időszak (a nyugdíjig hátralévő idő), annál magasabb összeg gyűlik össze a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlán, és a hozamingadozások is kiegyenlítődnek (a kútba is több hullana bele)
·         kereset és várható kereset: a magasabb keresetűek (a mindenkori átlagkeresettel rendelkezők sajnos már ide tartoznak) magasabb nyugdíjra számíthatnak a magánnyugdíjpénztártól;
·         a várható nyugdíj: a nyugdíj mértéke az állami rendszerben alapvetően az aktuális kormányzat által meghatározott, a magán-nyugdíjpénztáraknál legnagyobb mértékben a befizetett összegektől függ;
·         gondoskodás: az állami nyugdíjrendszerben létező, feltételekhez kötött árva- és özvegyi nyugdíjellátás mellett a magán-nyugdíjpénztári felhalmozott megtakarítás teljes egészében örökölhető (a nyugdíjpénztárak már eddig is több tízezer esetben fizettek ki a tag egyéni számláján felhalmozott megtakarítást az örökösök, kedvezményezettek részére). Ez az örökölhetőség nincs az állami rendszerben.
 
Mi a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal?
 
Nagyon fontos, hogy a nyugdíjrendszert érintő változások az önkéntes nyugdíjpénztárakat semmilyen módon nem érintik. Az önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is a nyugdíjcélú öngondoskodás kedvezményes lehetőségét kínálják tagjaiknak.
 
Ami biztos:
Egyéni és testre szabott megoldásokat lehet, és kell is találni ahhoz, hogy ne legyen majd nagy rés a munkajövedelem és az azt követő nyugdíj között. Ez a kisebb jövedelemmel rendelkezőket épp úgy érinti, mint a jelenleg komoly munkajövedelemmel, vagy / és vagyonnal rendelkezőket (természetesen más arányokkal).
A megoldások ezekhez léteznek, megtalálhatóak, ugyanakkor annyira széles palettán mozognak, hogy szakértelem nélkül komoly hibákat lehet elkövetni a választás során.
A fent felsoroltakon túl rengeteg lehetőség van a megtakarítások – akár garantált, és adókedvezményekkel támogatott – kreatív összeválogatására. Egyéni, családi pénzügyi tervezés mindenképpen szükséges a teljeskörű, és független pénzügyi tervezés elindításához és az egyénileg optimális megoldó-csomag összeállításához, tartós és hatékony menedzseléséhez.
Időpont egy ingyenes konzultációra az alábbi email címeken kérhető:

Részletesebb igény vagy kérdés esetén az alábbi kérdőívet javaslom:

http://www.qfp.hu/index.php/kerdiv.html

12 komment

Címkék: tanácsadás nyugdíj átverés megoldás tervezés abszurdisztán megtakarítás becsapás nyugdíjtervezés magánnyugdíj megtakarítási ötletek

FÜGGETLEN PÉNZÜGYI TERVEZŐ: Csodálatos szakma. Pénzügyi "ombudsman" szerep; felemelő érzés emberek pénzügyeit rendbe rakni, optimalizálni, és fantasztikus a tudást átadni. Egy szakma, ami nemhogy "gyerekcipőben jár", de még néha be is szarik a pelenkába... Mert sok a kóklerbróker, az egynapos tanácsadó, a hétvégén képzett szakember... Hadd tisztuljon csak! Várom a tapasztalatod, akár ügyfélként, akár beszervezettként, akár a szakma kezdő, vagy tapasztalt képviselőjeként írsz: Isten hozott!

A bejegyzés trackback címe:

https://koklerbroker.blog.hu/api/trackback/id/tr792437202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tooxom 2010.11.10. 10:08:04

Nagyon jó összefoglaló, de a megtakarítási biztosítások pont azért nem ennyire rózsás.
Érdemes elolvasni az itt leírtakat: forum.tozsde.hu/tovabbi-befektetesi-formak/273-unit-linked-eletbiztositas-es-biztositok.html

Kicsit sarkos, de azért van benne néhány számszerű adat, amin érdemes elgondolkodni.

maholnap · http://koklerbroker.blog.hu/ 2010.11.10. 12:33:41

@Tooxom: Ez a blogbejegyzés annyira nem rólad szól...
Ma még...

Szinte biztosan tőzsdézel, fiatalabb vagy, mint hogy érdekelne a nyugdíjad és az öngondoskodás ... Ha vannak is megtakarításaid, azok kockázatosabbak az átlagnál és ez téged nem is érdekel.

A táblázatodról csak annyit, hogy nem csak "sarkos", de egyenesen épp olyan, mintha a 3000 kcm-s 400 LE-s sportautód pesti dugóban tapasztalt fogyasztását elemeznéd...

Örülök, hogy olvasod a blogot, most mobiltelefonról nem írok többet, de örömmel megbeszelem veled a valóban vacak UL-ed tragikus paramétereit :-)

Tudsz a TKM táblázatról? Írtam itt is a hibáiról korábban... Lehet befolyásolni, leszorítani az UL-ek költségeit több terméknél, és kitűnően testre szabható.

Nálad rontani sikerült a termék csaknem összes paraméterét, ez a te bajod...

Hidd el, hogy kellő elemzéssel kitűnő megoldások vannak a pénz piacán a nyugdíj-jellegű befektetésekre. Nem is feltétlen UL-ben :-)

Tooxom 2010.11.12. 15:00:45

Nem én írtam az UL-ről azt a sok negatívumot. Sőt, nincs is UL biztosításom.

Én csak egyszerűen az olvasottak alapján nem tartom jó befektetésnek.

Mi az a TKM táblázat? Szívesen olvasnék róla, mert érdekel a befektetés minden formája.

maholnap · http://koklerbroker.blog.hu/ 2010.11.12. 22:20:49

TKM Teljes Költség Mutató, keress rá az oldal tetején, írtam róla. Sőt, a hibáiról is. Az UL szerződések TKM táblázatában 1-8 (!) % éves költségek szerepelnek. Ugyanakkor nem fektetnék be egy forintot sem az 1%-os termékbe (Magyar Posta UL :-)), és a legtöbb szempontból legjobbak bizony a TKM táblázat szerinti 4-6 %-osokból kerülnek ki. Egyrészt a költség nem minden szempont, másrészt a TKM táblázat jogszabályi értelmezése alapján könnyű azt erősen befolyásolni már a táblázati érték megszabásakor is, de különösen jól lehet csökkenteni pénzügyi tervezés során (már ha egyáltalán kerül UL a pénzügyi megoldó csomagba). Befolyásolni a csökkentés irányába a költségeket a hűségbónuszokkal, minél alacsonyabb éves rendszeres megtakarítási összegekkel (vigyázz, bnetesek jutalék-orientáltak, és a minél magasabb éves díjban érdekeltek!), és más trükkökkel lehet.

Egyébként a táblázatodban említett költségek számolásába számos durva hiba került. Ráadásul a legtöbb tanácsadói hibát elkövették, amit csak lehetett...

Hidd el, tudok összerakni -ha ez a megoldás is szerepel- olyan UL-t, ahol az éves átlagos költség 1-2% között van. Hozam természetesen nagyon függ attól, hogy mikor milyen eszközalapokat választasz, és foglalkozol-e a menedzselésével.

Kapaszkodj meg, vannak, akik UL termék eseti alszámláján heti-trédelnek (day-trade mintára, csak hetente egy-két alkalommal), és élvezik, nyerőben szórakoznak. Extrém példa, és természetesen olyan termékkel lehet megtenni, ahol az eseti alszámla adás-vételi árrése 0-2% legfeljebb.

Az alapján, amit ott olvastál, valóban szar lehet a termék. De szerencsére máshol másokat lehet róluk megtudni. Maradjunk annnyiban, hogy nagyon könnyű elba-ltázni, különösen olyanoknak, akiket egy-két óra alatt "képeznek" ki, MLM renszerben :-)

Tooxom 2010.11.14. 17:41:35

Nyilvánvaló, hogy vannak előnyei, de:
- továbbra sem értem mire föl adjam oda a befizetett tőkém 4-5%-át, ha amúgy nekem kell menedzselnem a pénzem? Ha ennyire ért valaki hozzá, akkor saját maga is elkezdhet tőzsdézni direktbe.
- amikor az átlagos hozamok alig haladják meg az inflációt, akkor 4-5% hatalmasnak számít.
- te érdekelt vagy, így nyilvánvaló, hogy próbálod az előnyösebb oldalról közelíteni a témát. A sok negatív vélemény ezzel szemben szerintem sokkal őszintébb.

Nem vagyok meggyőzhetetlen, mert mesterségesen (adókedvezmény) nagy előnyt kapott az UL biztosítás más termékekkel szemben, de azért még mindezek mellett sem tűnik számomra tuti üzletnek.

maholnap · http://koklerbroker.blog.hu/ 2010.11.14. 23:46:22

Mindig annyi előnye van a dolgoknak, amennyit ki is aknázunk...

4-5% az átlagos költség , én azt állítom, hogy ezt lehet lehúzni 2% körüli mértékre. Az meg a másik kérdés, hogy milyen hozamokkal működik (jobb években általában 20%-ot meghaladó, gyengébb években - kötvényalapokban megpihenve - 4-9%). Mindezekhez képest a kiszámíthatóság (likviditás) és a rugalmasság amik még fontosan lehetnek.

Érdekeltségről csak annyit, hogy én abban vagyok érdekelt, hogy az Ügyfél elégedett legyen mindennel, amit elvár a munkámtól.

Manapság pedig valóban, ahogy te is írod a negatív és a hangosabbik véleményeket tartják az emberek hihetőbbnek. De attól, hogy valamit hangosabban, vagy több nyállal fröcsögve mondanak, attól még nem igazabb...

Az általad említett adókedvezmény már két éve nincs. Kamatadómentességben - legalábbis időben - a TBSZ veri az UL-t.

Az UL összességében, nem mindenható, de jól építhető az egyes élethelyzetekre szabott megoldócsomagokba.

Tuti üzlet a testre szabott, rugalmasan alakítható megoldócsomagok köre... Ilyeneket készítünk azoknak, akikkel a kölcsönös bizalom kialakul egymás iránt.

A www.QFP.hu és a www.gazdagodo.blog.hu oldalon készítek egy sorozatot a jelenlegi befektetések köréről, de természetesen semmiképp nem írhatom olyanra a cikkeket, hogy abból már azonnal lehessen is választani, hiszen a testreszabáshoz már személyes találkozó és alapos elemzés szükséges...

RTCG · http://www.befektetesi-megoldasok.hu 2010.12.23. 21:46:45

@maholnap: "Kamatadómentességben - legalábbis időben - a TBSZ veri az UL-t."
Az egyszeri díjas UL versenyképes (nem vesztes) a TBSZ -el szemben

dézsàvü 2011.01.02. 21:01:56

Azt írod fentebb, hogy az UL-es biztosítások átlagos éves költségeit 2% körülire tudod leszorítani. "Hidd el, tudok összerakni olyan UL-t, ahol az éves átlagos költség 1-2% között van"

Érdekelne ez a megoldás bővebben is, mert van a családban egy néhány éve kötött UL-es biztosítás (amiből már csak hatalmas veszteség árán lehet kiszabadulni tíz év előtt)? és horribilis összegű éves működési költsége van. (30% körüli) Röviden Aviva-s életbiztosítás, jelképes életrész, kifejezetten felhalmozási céllal kötve.

A megelőző többszöri ügynöki beszélgetésben szó sem esett olyan költségekről amelyek most felszámolásra kerülnek. Azt hiszem így jónéhány téglát betesz a fiam az ügynök házába, mire ebből tíz leteltével szabadul. Jó, ha a befizetett pénzösszegét viszontlátja akkor is. Egy kamatozó takarékszövetkezeti betétkönyvvel lényegesen jobban járt volna úgy tűnik.

Ha megtisztelnél azzal, hogy írnál bővebben az UL-es költségcsökkentő tényezőkről nagyon megköszönném.

Tulajdonképpen miért szüntették meg az életbiztosítások (saját rész) 20%-os adóvisszatérítését? Rengeteg csalódott ember van, akik már 4-6-10 éve fizetik ezeket a biztosításokat.

maholnap · http://koklerbroker.blog.hu/ 2011.01.10. 14:17:16

Azt írod, hogy az előzetes beszélgetés során nem kaptál körültekintő, alapos, mindenre kiterjedő tájékoztatást a költségeket, költségszerkezetet illetően. Gondolom azt sem mondták el, hogy a kötvényátvételtől számított 30 napon belül következmények nélkül felmondhatod, és "természetesen" aláírattak veled egy olyan nyilatkozatot, hogy átvetted, megértetted, és elfogadod a különös feltételek című nyomtatvány, az ajánlat, és az egyes eszközalapok minden adatát, feltételét...

Mivel abból élek főleg, hogy személyre szabott, menedzselt pénzügyi megoldó-csomagokat állítok össze, megértetem Ügyfeleimmel, és tartom velük a kapcsolatot (és nem abból, hogy mások által elrontott, öncélú, jutalék-orientált, MLM-esen túlköltségelt konstrukciókból (szarból) próbálok palacsintát tölteni, így engedd meg, hogy csupán nagyvonalakban írjak most itt erről:

A kezdeti költségek (ajánlatod 4-es vagy 5-ös melléklete) az első két-három év éves rendszeres költségeire vetítve 10% fölött van. Amennyiben 10 évnél korábban szünteted meg a konstrukciót, vagy díjmentesítesz, akkor a visszavásárlási értéktáblázat szerint a kezdeti költségeket az első 10 évre azonnal érvényesítik (levonnak 30-90%ot! belőle). További költségek: adás-vételi árrés (ami a tiédnél egész türhető, van ennél jobb és rosszabb is), ami csak egyszeri, mindig a vételnél van, valamint havi-éves kezelési költség, levelezési, tranzakciós költség, amik rendszeres költségek.

Ha korrektül (ügyfélközpontúan) lett volna elindítva, akkor 300.000.- Ft (ott ez a legalacsonyabb), legfeljebb 500.000.- Ft-os éves rendszeres értékkel indult volna (ez határozza meg a kezdeti költségeket, amik a legmagasabbak viszonylagosan), és minden további befizetésed az eseti alszámlára (ott Portfolió Plusz néven) került volna. Mindettől függetlenül vannak olyan indokok, amik alapján lehet az éves befektetés magasabb (kalkulálható, biztos hűségbónusz pl., vagy egyéb kötelezettség), de mindig hozzá kell kalkulálni a költségeket a várható hozam-kockázat-likviditás szempontjaihoz, valamint az egyéni célokhoz.

Az eseti alszámlája az egyik legolcsóbb (de nem a legolcsóbb), extrém fazonok használják heti kereskedésre, spekulációkra is ...

Ha optimálisan alacsony éves rendszeres díjjal indítod, teszel az eseti alszámlára, nem teszel bele egyáltalán kockázati életbiztosítási részt, és rendszeres pakolsz az eseti alszámlára is, akkor a hivatalos TKM érték alá lehet vinni jóval a TKM-et.

Erről többet szívesen - személyesen.

Az adókedvezmény mindenkit nyakon csapott, már csak azért is, mert - habár tervezői szempontból hiba volt, de mégis - számoltak ezzel, mint potenciális "bevétel", kvázi "hozam". És legfőképp azért nagy hiba ezt az adókedvezményt megszűntetni, mert már befizetett adóból engedett el, tehát adókerülést nem támogatott, de adózóknak adott részleges kedvezményt.

Mindettől függetlenül még mindig hatalmas lehetőségek vannak az UL-ekben, könyvelési, cafetéria területen, valamint - szerény rendszeres díjjal - magán számlaként, épp a rendkívüli státusza, védettsége, válogatott eszközalapjai miatt. Szokták mondani, hogy az átlagemberek (sőt hallottam már: szegényemberek) befektetési formája, hiszen befektetési sorozatként kitűnő alap. Ebből a szempontból jobb, mint a TBSZ számla, ami csak egyszeri (egy naptári éves) befektetési keretet nyújt, ha a következő évben megint szeretnél nyitni, akkor az egy másik TBSZ számlán lehetséges - természetesen új éves költségekkel. Hiába ingyenes a TBSZ az első évben, én mindig kiakadok, ha valaki azért választ egy hitelt, vagy befektetést, mert az első évben (vagy egy darabig) olcsóbb. Frászt, ha utána számolsz, akkor ezek a legdrágábbak, a következő években többszörösen visszafizettetik veled a kezdeti "kedvezményt".

Lehet, hogy ha utána számolsz - alaposan -, akkor még úgy is megéri új megoldást találni, ha a mostanit felmondod teljesen, mert egy feneketlen kútba még akkor is megérheti abbahagyni a dobálást, ha a már bedobott pénzednek csak egy részét látod vissza, és egy jól tervezettet, testre szabottat indítasz helyette. Nagyon utána kellene számolni, és ha újat indítasz, akkor azt csak a céljaidra és lehetőségeidre szabva, jól megismerve és kiaknázva, messze 10 évnél hosszabbra, minden szempontból optimalizálva, és rendszeresen menedzselve éri elindítani és megtartani.

dézsàvü 2011.01.11. 00:03:10

@maholnap: Az a baj az életbiztosításokkal, hogy az első két évi befizetések teljes összegét kezdeti költségek címen a futamidő során egyenletesen levonják. Tehát 10 éves szerződésnél a befizetéseid 20%-ától szabadítanak meg kezdeti ktg. címen. És ez csak egy tétel. Ehhez jön a többi rendszeres költség amit említettél, további cca. 6-9%. Összesen közel 30%.

Ez gondolom minden életbiztosításnál így van. A biztosítók egyértelműen a 20% adójóváírásra (is) utaztak. Csak ahogy megszűnt az adójóváírás, feltűnőbben érinti az életbiztosítással rendelkezőket a biztosítótársaságok disznósága. Nyilvánvaló teljesen mindegy mekkora havi összeget vállaltál, az első két évi befizetést teljes egészében odaadtad abban a pillanatban a biztosítótársaságnak, amikor aláírtad a szerződést. Ha közben a kedves ügyfél megvilágosodik és nem dobálja tovább a pénzét "egy feneketlen kútba" akkor sincs semmi baj, akkor az első két évi befizetés azonnal, egy összegben "jár" a biztosítónak. (Szerintem úgy veszít az ügyfél a legtöbbet, ha díjmentesít, vagy megszünteti.)

Az már csak az apró disznóságok kategóriájába tartozik, hogy ösztönöznek minden évben az indexálásra, mert így kevésbé feltűnő 4-5 év elteltével a megnyúzás. Azok " járnak jól" - a biztosítóval szemben - akik első két évben minimális havidíjat fizetnek és két év elteltével kapcsolnak "magasabb sebességre" . (Ami egyébként ellentmond minden pénzügyi gondolkodásnak) De ilyen világosan, néhány mondatban egy ügynök sem mondja el, mert akkor nagyon kevesen kötnének életbiztosítást.

Persze ügyfélbarátabb az általad említett "messze 10 évnél hosszabbra, minden szempontból optimalizálva" megoldás, de az adójóváírás megszüntetésével nem hiszem, hogy bármilyen konstrukciójú életbiztosításnak jövője van.

(A Portfolio-Plusz érdekes játék - játszotta a fiam is -, de mindig topon kell lenni ami a pénzpiacokat illeti. Már majdnem egy-az egyben tőzsdézés.)

UL-es megtakarítást életbiztosítás nélkül is köthet az ember, rendszertelen befizetéssel. Ha kalandvágyó vagy megteheted TBSZ számlán vezetve. Szinte ugyanazokat az alapokat bármelyik banknál vezetett számláról el lehet érni. Persze ehhez a bank készséges együttműködése szükséges, mert elsősorban csak a saját alapjaikat ajánlják. Más bank termékeit csak olyan felárral, hogy nem éri meg. Még jó, hogy évente indul mindig a történet így más-más bankot is megtisztelhetsz a pénzeddel.

Bár őszintén szólva én nem hiszek a TBSZ számlákban. Csak a külföldi tulajdonosi struktúrájú bankok hosszútávú betétgyűjtési akcióját látom benne. Nem is ajánlom senkinek! Egyáltalán a kamatadó elkerülésében nem hiszek. Majd el fogják törölni ezt is, mint a megelőző mézesmadzagokat. Jelen gazdasági helyzetben a legbiztosabb pénzgyűjtő helynek majdnem a párnacihát tartom. A készpénz minden nap többet ér. Ennél mondjuk egy fokkal jobb egy kamatozó takarékszövetkezeti betétkönyv. A kamatos kamat csodája.

maholnap · http://koklerbroker.blog.hu/ 2011.01.11. 13:23:49

Az a baj a bejegyzéseddel, hogy süt belőle a bizalmatlanság (minden tanácsadással, és / vagy megoldásokkal kapcsolatban). Ráadásul a mondataid 90%-a nem fedik a valóságot. Messze nem. Ez a blog nem a meggyőzés blogja, de nem is a legjobb, legjobb ár/érték arányú megoldások bemutatása helye. És most telefonról nem is akarok semmit részletezni.

Állítom, hogy a teljes költségek 2-3 % közelében tartható, megfelelő előkészítéssel , testre szabással és menedzseléssel. És kizárólag kölcsönös bizalom esetén.
süti beállítások módosítása