2009-ben is sok területen adott a GVH jelentős véleményt egy-egy jogszabálytervezethez. Talán a legfontosabb, és aktuális téma a bankok egyoldalú szerződésmódosításának korlátozására vonatkozó kezdeményezés. Elmarasztaltak számos bankot több ízben a fogyasztók megtévesztése, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.
Szeptember végén hét magyar bankra és két nemzetközi bankkártya társaságra szabott 1,9 milliárd forint bírságot, mert a Visa és a Mastercard bankkártyákra azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg. Csak a bankokra rótt bírságok: Budapest Bank Zrt-re 188 millió, OTP Bank 281 millió, MKB 84 millió, CIB 91 millió, Erste 107 millió, K&H 127 millió, ING 90 millió.A fogyasztók megtévesztése miatt ...
...két ügyben összesen 28 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bank Zrt.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A bank lakáscélú és ingatlanfedezetű személyi hitelekhez ígért számos ingyenes szolgáltatást, majd azokat utólag megszüntette. A másik ügyben kötelező biztosítási terméke után nagyarányú visszatérítést ígért ügyfeleinek, de azt feltételei miatt csak kevesek tudták igénybe venni.
A K&H Bank Zrt. 2005. októbere és 2007. májusa között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított az általa értékesített CDO-kötvények (koklerbroker cikke tavaly) ún. tájékoztató leírásainak alkalmazásával – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A banknak emiatt 40 millió forint bírságot kell fizetnie. Szabadon lefordítva a történetet: irgalmatlanul becsapták a bankfiókokban az ügyfeleiket.
Ezek után már szinte menetrendszerű a következő K&H botrány. Nem volt arca a K&H legújabb, 30-32 milliárd forintos kötvénybotrányának (CDO kötvények, tavaly írtam róluk), a téma nem emelkedett a Kulcsár-ügy "rangjára". A Heti Válasz megszemélyesítette a történetet; annál is inkább, mert a banknak már két hivatalos papírja van arról, hogy durván átejtette ügyfeleit. A rendőrség nagyüzemi iratlefoglalásba és nyomozásba kezdett a pénzintézetnél. Az origo híre itt. A szomorú az egészben az, hogy a PSZÁF „már kétmilliárdig” büntethet. Ugyanakkor a K&H ügyfelek buktája a CDO-kkal: Kulcsár-ügy 23 Mrd, CDO-ügy 33 Mrd. Hát, nem megéri?!A GVH fellépésének köszönhetően a Raiffeisen Bank tavaly vállalta, hogy kártalanítja azon ügyfeleit, akik a bank egyoldalú szerződésmódosítása miatt a korábbinál magasabb összegért fizethették vissza fennálló tartozásaikat. A Raiffeisen viszonylag korrekt „mea culpa”-ja egy ismeretterjesztő kampány vállalása.
A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a biztosítókartellben érintett valamennyi vállalkozás keresetét. A másodfokon eljáró bíróság döntése azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogszerűen marasztalta el versenykorlátozó megállapodásért a cégeket és jogosan rótt ki rájuk összesen 6,8 milliárd forint bírságot.
A GVH a jogsértő magatartások további folytatását megtiltotta, kötelezte az Allianz Hungária Biztosító Rt.-t 5,319 milliárd forint, a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-t 1,046 milliárd forint, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét 360 millió forint, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft.-t 13,6 millió forint, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft.-t 45 millió forint, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft.-t 30,7 millió forint bírság megfizetésére. Az ítélet jogerős, az ügy hiv. nyilvánt. szám: Vj-51/2005
Ügynökségekkel kapcsolatos vélemények, jogi kérdések Ügyfelektől:
„A szüleimet átverte egy ABC-s ügynök, átutaltak egyszer 500.000-et és 1×200.000-et, amit befektettek 20 éves futamidejű életbiztosításra. A szüleim azt sem tudták, hogy egyáltalán biztosításról van szó, nekem kellett a biztosítónál utánajárni, hogy mi van a pénzükkel és elmagyarázni rendesen nekik hogy miről van szó, mert az ügynök erre képtelen volt. Ráadásul ők csak rövidtávú befektetést akartak, és arról szó sem volt, hogy évente még 500ezret kell felköhögni. Kérdés: Van-e valami jogszabály arra, hogy az ügynökkel szemben félretájékoztatás miatt felelősségre lehetne öt vonni? Ha van ügyvéd, aki ebben profi jelentkezzen! Lehet-e perelni? Minden megoldás érdekel.” Online jogi válasz: ’Természetesen tévedés/megtévesztés címén ez a szerződés megtámadható, leginkább a bizonyítás lehet problémás, nem a jogcím.” Újabb kérdés ugyanattól a kérdezőtől: Szerződéskötés nem történt, egy ún. ajánlatot írattak alá, melyből nem kaptak a szüleim másolatot. Magnószalagra rögzített beszélgetés megfelelő bizonyíték-e?” Jogász válasza: „Ha a másik fél a felvételhez hozzájárult, és ez esetleg a felvételből ki is derül, akkor mindenképp."
Tipikus körkérdés és vélemények fórumokon: „Tisztelt Fórumozó társak! Aki tud a „BCD” pénzügyi tanácsadó cégről valamit, kérem tájékoztasson. Ez is valami piramisjáték, vagy MLM, hálózatépítés? Mi a vélemény, tapasztalat róluk? Gyanús nekem, mert vállalkozói kell hozzá, a képzéshez pedig 50.000.- Ft befizetés. Úgy érzem sok költség/munka, kevés, sőt bizonytalan bevétel. Sajnos a gyermekemet megszédíti a lehetőség, nem szeretném ha pórul járna, tapasztalatlan. Hogy lehet komoly pénzügyi tanácsot adni, ha néhány hetes felkészítéssel, pénzügyi előképzettség, ismeret nélkül egyszerű érettségizett személyeket alkalmaznak? Kérem, aki tud segítsen! Köszönöm”„Az ügynökök nagy része teljesen hülye a pénzügyhöz. Egy időben meghallgattunk párat és a végén mind úgy menekült el. Alapvető gazdasági ismereteik sincsenek ezeknek a ABC akadémiát és hasonló kétnapos okításon részt vett embereknek. Nem lenne rossz végzettséghez kötni az ilyen tevékenységet, csak az a tapasztalatom, hogy a különböző vállalkozó képzők meg hasonló tanfolyamok (…) semmilyen tudást nem adnak.”
„A gyorstalpalón át- és kiképzett „szakember“ a betanult szövege erejéig jó. Ha utána belekérdezel, kiderül majdnem annyira „pénzügyi analfabéta“ mint az ügyfele. A megbízója szerintem felelős, mert nem szabadna egy néhány órás tréning után rászabadítani az „ügynököt“ a lakosságra. Egy közületi (kórházi) lift kezeléséhez is tanfolyamot kell végezni, pedig ott van kb. 10 gomb + 1 ajtó.”„Az a baj, hogy a pénzzel való bánás tanítani kéne az iskolában, meg azt is, hogy el kell minden fontos dolgot olvasni, mielőtt aláírjuk. Az meg egy más kérdés, hogy megtévesztő ügynököket meg büntetni kéne, de legtöbbször az ügyfél azért nem kap rendes felvilágosítást mert nem tudja mit kell kérdezni.”
„A PSZÁF is foglalkozik már egy ideje a problémával, igaz, egyelőre csak a bankszektorban, ezt lassan a biztosítási részre is kiterjesztve – feltéve, hogy megfelelő számú panasz érkezik.”
Update: A Felügyelet azonnali hatállyal f e l s z ó l í t j a és egyidejűleg f i g y e l m e z t e t i a Bankot, hogy a jövőben maradéktalanul tartsa be a befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírásokat, különös tekintettel az ügyfelekkel szemben fennálló tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségének való teljeskörű megfelelésre; Továbbá a tevékenységi és működési szabályok ügyfélkapcsolatra vonatkozó rendelkezéseinek –lakossági minősítésű ügyfelekkel kötött FX linked swap ügyletek kapcsán történt – megsértése miatt a Bankot 4.000.000,- Ft, azaz négymillió forint felügyeleti bírság megfizetésére k ö t e l e z i. (...) A kiemelt kockázatot hordozó termékek értékesítési gyakorlatát a Felügyelet az FX linked swap és TPF termékekre vonatkozóan a Bank érintett üzletágait tekintve vizsgálta, …
Update2 kártya-kartell ügyben: Mulaszthat-e a Gazdasági Versenyhivatal? Megszűnhet- e a hatásköre, ha a törvényi határidőt túllépve hoz például elmarasztaló határozatot a vizsgálata alá vont cégekkel szemben? Vélhetően ez lesz az egyik alapkérdés abban a perben, melyet a bankkártyakartellügyben megbírságolt pénzintézetek indítanak a versenyhatóság ellen.
Ez az igazi Abszurdisztán!
