Kókler Bróker - a pénz kóklerei és a kikerülésük

"Magyar befektetők, illetve vállalatok lapunk becslése szerint százmilliárdos nagyságrendben veszíthettek a válság során amiatt, hogy nem a pénzügyi ismereteiknek megfelelő termékbe ugrottak bele. Ügyféloldalról a tudatlanság és a kapzsiság, a szolgáltatók részéről pedig a profit¬éhség mellett a hiányos szaktudás is okozhatta, hogy sokan bukták szét magukat olyan konstrukciókkal, amelyek veszélyeivel csak akkor szembesültek, amikor már késő volt." (Figyelő 2009. 18. sz.)

 

 

 

 PROFITMAX (pl. itt)
1. „Kitűnő védekezés forinterősödés ellen, kockázata szinte semmi, illetve ellenirányú ügylettel kivédhető.”
2. Igen magas kockázatú speciális határidős devizaügylet-sorozat, amelynél a maximális nyereség szerény, az esetleges bukás nagysága viszont korlátlan.
3. Hatalmas veszteséget kell havonta befizetniük az érintett cégeknek, s ez még jó darabig így maradhat, ha a forint nem erősödik vissza.

 DEUTSCHE SWAP (swap 1; swap tanulmány (nem mindenki lehet Buffett) )
1. „Valójában kockázatmentes, csak a budapesti központban, a legjobb ügyfeleknek elérhető módozat, amely az eddigi tapasztalatok alapján bizonyosan szép nyereséget hoz.”
2. Strukturált kamatlábcsere-termék, amellyel akkor lehet kicsit nyerni, ha erős a forint. Ám ha magyar valuta a megadott sávon kívülre gyengül, csak a nagy bukta biztos, de annak pontos mértékét az ügyfél nem tudhatja, ha nem keni-vágja a swap-szövetség szabályait.
3. A forint gyengülésével párhuzamosan egyre nagyobb fedezetet kér a bank a veszteségek miatt, de nem mondja meg, mi alapján számol, hogyan jön ki az a bizonyos összeg.

 CDO – ÚJRACSOMAGOLT CÉGES KÖTVÉNYKUPAC (rendezvény volt erről is; és index cikk; és a megbírságolt cég saját CDO hírei)
1. „Gyakorlatilag nulla kockázattal magas hozam érhető el a világ legnagyobb és legkitűnőbb vállalatainak kötvényeiből összeállított strukturált termékkel.”
2.  Collateralized Debt Obligation – hitelek, kötvények vagy egyéb eszközök fedezetével kibocsátott magas kockázatú értékpapír. A kötvények többszöri újracsomagolása közben teljességgel követhetetlenné vált, hogy valójában mekkora kockázatot hordoz.
3. Piacuk bedőlt, kiderült, hogy szinte értéktelen papírkupacról van szó. A legnagyobb magyar forgalmazó, a K&H a névérték 60–70 százalékának kifizetéséről egyezkedik az ügyfelekkel, akik közül sokan per útján akarják visszaszerezni teljes pénzüket.

 HITELBŐL BEFEKTETÉS
1. „Annyira tuti az ázsiai befektetés, hogy érdemes hitelt felvenni a házra, s a pénzt jól megforgatni. Havonta csak a hitel kamatát kell törleszteni, a tőkerészre évente befizetett összeg fialtatása kitermeli annak törlesztését. Emellett hatalmas nyerőt is hoz a befektetési rész.”
2. Egy késleltetett törlesztésű jelzáloghitel és egy drága befektetési egységhez kötött biztosítás keveréke.
3. A befektetési rész összeomlott – nem hogy nagy nyerő nincs, de hatalmas a bukta –, ráadásul a tőketörlesztésre befizetett összeg nagy része is elveszett. Meggazdagodás helyett van jó nagy tartozás.

 PRIVÁTBANKI ÜGYFÉL KÍNÁBAN
1. „A legnagyobb növekedés a világon Kínában van. Biztos felül fogja teljesíteni a világot, esni pedig nem is tud, mert jön az olimpia és a kínai állam sem engedné presztízs okokból a zakót, mert túl sok helyi is tőzsdézik.”
2. Privátbankár rábeszéli ügyfelét az extrém kockázatra: pénze döntő részét fektesse be egy hatalmas emelkedésen túlesett, „háziasszonyszakaszban” járó igen kockázatos piacon.
3. Az árfolyamok 60 százalék körüli mértékben szakadtak. A privátbankár egy szóval sem javasolt portfólió-átrendezést, így az ügyfél végigülte a szakadást, és fele pénzét elvesztette.

 INGATLANALAPOK
1. „Lassan, stabilan növekvő befektetés magas hozammal, jó likviditással: napi árfolyamon lehet bármikor ki- és beszállni.”
2. Sima nyílt végű ingatlanbefektetési alap.
3. A nagy pénzkivonás miatt elfogyott a készpénz az alapokból. A pénzügyi felügyelet előbb felfüggesztette a forgalmazásukat, majd az alapok többsége 90 napra kitolta a visszaváltási időt. Kiderült, hogy a szakma és a szabályozók hibáztak, működésképtelen a nyílt végű működési forma. Ezt gyorsan megváltoztatták, de az árat a befektetők fizették meg: amíg nem lehetett kiszállni, 15–60 százalékot zuhantak az alapok eszközértékei.

 LEHMAN-KÖTVÉNYEK („Uram, Ön csődbe ment.”)
1. „A létező legjobb besorolású vállalati kötvény, az egyik legsikeresebb amerikai befektetési bank papírja. A magyar államkötvényekénél kisebb kockázat mellett magasabb hozam.”
2. A Lehman Brothers vállalati kötvénye, amelyet Magyarországon főleg a Citibank sózott rá privátbanki ügyfeleire.
3. A Lehman csődbe ment, papírjainak értéke gyakorlatilag a nulláig esett. A magyarországi forgalmazó hol némi kárpótlást ígérgetett az ügyfeleknek, hol szóba sem állt velük.

 

Nyilvánvaló a felelőssége annak a privátbankárnak is, aki képes volt 90 százalékban kínai portfólióba ültetni ügyfelét, majd ott is hagyni a szakadás idején. Ettől viszont még az is kérdés, hogy az ügyfél mire várt, miben bízott, egyáltalán tudta-e, mekkora rizikót vállal. Ha tudta, akkor ritkán látható mértékű, de normál piaci veszteségről van szó – olyanról, amilyenbe például az szaladt bele, aki a kockázatok ismeretében vett OTP-részvényt, és elbukta fél pénzét.

HISZÉKENYEK. De vajon mit gondoljunk a hitel és a befektetési életbiztosítás összekapcsolásáról? Lapunk is többször felhívta a figyelmet ennek veszélyeire, s ha az ilyet vásárló csak annyit tett volna, hogy beüti a konstrukció kulcsszavait a netes keresőbe, tisztába jöhetett volna a kockázatokkal. Úgy tűnik azonban, a jutalékhajszában élő profi ügynökök szava továbbra is sokkal nagyobb erejű, így több tízezer magyar háztartás számolgathatja hatalmas veszteségeit, illetve adósságait azért, mert hiszékeny volt, s felelőtlenül beleugrott egy ilyen ügyletbe.

7 tanulság és tipp a jövőre

1. Nyilvánvaló, mégis gyakran elfelejtett alapszabály: bármit javasol is a pénzügyi szolgáltató, a termék kockázatát egyedül az ügyfél futja.
2. Az ügyfél soha sem lehet biztos abban, hogy a neki ajánlott termék valóban az ő érdekét szolgálja.
3. Soha nem szabad olyan termékbe fektetni, amelynek a működését nem értjük 100 százalékosan – különösen igaz ez a kockázatokra.
4. Ha értjük is, kerüljük az olyan konstrukciót, amelynél a bank szabadon változtatgathat a kondíciókon, fedezeti követelményeken.
5. Egy bonyolultabb terméknél nagy hangsúlyt fektessünk a legrosszabb kimenetel feltérképezésére: modellezzük magunk, mit produkál a befektetés extrém piaci helyzetben.
6. Minden számsort, jövőbeli hatást kérjünk leírva.
7. Ha valami nem világos, kekeckedjünk, érdeklődjünk órákig. Ha látszik a bizonytalanság a szolgáltatón, hagyjuk a csudába az egészet.

Az FN eredeti cikke, még több részlettel itt. Az index múlt hétfői cikke hasonló sztorikat szed elő a privát bankárok által okozott károkról.

 

Az ingatlanalapokról sok szóbeszéd terjeng, pl. ez: a Felügyeletet olyan helyzet elé állította egy nagybank, ami a legsportszerűtlenebb lépés volt a bank, és befektetési szektorral. Ez a bizonyos bank bejelentette, hogyha a PSZÁF nem függeszti fel ezt az alapot, akkor is „keresztbe tesz” ezeknek a piaci szereplőknek. Egy fogyasztói magazin így írt az ingatlanalapok anomáliáiról.

 

A Kína-mánia fikázására még egy adat: az elmúlt hat hónapban a befektetési alapok versenyében messze magasan nyertek az orosz, török, indiai, Kelet-Európai és Latin-Amerikai alapok. Évesített hozamuk – az adott ország devizájában – 100-170%. A nyertes – a BAMOSZ adatai alapján – a Parvest Russia, második az HSBC török alapja, és e két alapkezelő osztozik (most) az első tíz pozíció kétharmadán (a nagy bukók az ingatlan alapok). Ha az elmúlt két évet nézem, akkor természetesen nem ilyen hatalmasak az emelkedések, magasan vezetnek a származtatott alapok, kötvény alapok és a garantált eszközalapok, „mindössze” 8-18% évesített hozammal.

 

De ki mondta, hogy „ülni” kellett a 2007 őszétől tavaly év végéig tartó esésben?! A 2007 nyár végéig gigantikus magasságokba ugró részvénypiaci árfolyamok ordították a kötvényekbe lépést, amivel a magas árfolyamok realizálhatóak voltak, és 2009 elején, de akár már 2008 végén vissza lehetett ülni részvényalapokba. André Kosztolányinak ítélt, már idézett mondat: „nem jó és rossz árfolyamok vannak, hanem eladásiak és vételiek”.

 

Összességében meg kell jegyezzem, hogy az fn. által fent pontokba szedett pénzügyi termékek többsége adott esetben (bizonyos esetben csaknem mindegyik!) lehet része egy személyes elemzés alapján elkészített testre szabott pénzügyi portfoliónak. Ráadásul olyan erős szavakat használ a cikk ("összeomlott" Kína, "drága" UL, stb.), amik nem igazak, de ez nem először fordul elő az fn-nel. Nem gonoszak ezek a termékek, és valóban, dolgoznak ezekkel a termékekkel (is) kóklerbrókerek. Csak érteni kellene hozzá, az Ügyfél mellett a kockázatot is elemezni kellene, minden lehetőségre és veszélyre felkészülni, a buktatókat kivédeni… Nem mindegy mikor, kinek, mennyiért, mi célból, miből, meddig, stb.

 

Megy ez, úgy hívják, hogy független pénzügyi tervezés. És a szakma tanulható is, kinek-kinek a maga szintjén, érdeklődésének megfelelő mélységig…