Megint kapkodás, esztelenség, politikai bénázás. Amitől már megint le van szarva a kisember, sőt, különösen nagy bajba hozzák – immár sokadszor néhány hetes újkormányzásuk során. Nincs mentség, biztosan nem a többség szavazta meg a forint többszöri begyengítését, a devizahitelek elméleti árfolyamveszteségének realizálását.
A Fidesz-kormány döntése szerint kötelező az árfolyamveszteséget realizálni?
A bankok tanácstalanok: egy részük felfüggesztette az új, jelzálog alapú devizahitel igénylések befogadását. Matolcsy György bejelentette, hogy július elsejétől csak forint alapú hitelek mögé jegyezhető be jelzálogjog, a részletek azonban még mindig nem ismertek. Teljes a káosz, van bank, ahol mindent leállítottak, van, ahol a már beadott igények alapján továbbra is bejegyeznek euró alapon jelzálogot (törvényellenesen?). Nagy valószínűséggel alkotmányellenes lesz a jelzálog alapú devizahitelezés megszüntetése, amennyiben a parlament július közepén visszamenőleges hatállyal hozza meg törvényt - mondta a Hírszerzőnek Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte “ilyen intézkedést jogállamban nem lehet tenni”, egy ilyen törvény ugyanis a visszamenőleges negatív jogalkotás tilalmába ütközne. Ez azt jelenti, hogy visszamenőlegesen nem lehet olyan jogszabályt hozni, ami utólag kárt okozhat valakinek azért, mert az új szabály kihirdetését megelőzően még nem vette azt figyelembe vagy nem készült fel rá.
Ezt a problémát nem oldja meg az, hogy Matolcsy György szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette a devizahitelek megszűnését, ugyanis jogi értelemben csak a törvény (vagy törvénymódosítás) július közepi hatálybalépését követően válik érvényessé utólag a devizahitelezés július elsejei megszűnése.
A frankhitelesek három lehetőség közül választhatnak a szorult helyzetük enyhítésére. Az egyik, hogy kivárnak, bár elemzői vélemények szerint a svájci frank hónapokig 220 forint közelében lesz. Második lehetőség – és ezt szorgalmazza a kormány is – hogy forinthitelre váltják át devizahiteleiket, mert akkor az árfolyam-ingadozásoktól megkímélik magukat (éppen, hogy nem! ebben az esetben azonnal minden árfolyamveszteség a nyakukba szakadna!). Csakhogy jelenleg ez a legrosszabb lehetőség: például, ha valaki felvett egy 10 millió forint értékű svájcifrank-hitelt, és az árfolyamgyengülés miatt most 12-13 millióval tartozik a banknak, akkor hitelét elvileg átválthatja egy 12-13 milliós forinthitelre, de ezzel elbukja az árfolyamgyengülés miatt összegyűlt, most még csak "papíron" létező többletadósságot. Tehát a kormány kötelezi a kisembert - aki devizahitelben adósodott el - arra, hogy realizálja az egyébként csak elméleti (és talán csak átmenetileg ilyen nagy mértékű) veszteségét. Ebben az esetben célszerűbb kivárni az Orbán-kormány mentőövét, amelynek részleteit augusztus végére dolgozza ki a kormány. Ennek lényege, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság a költségeket csökkentve válthatja át egyéni kérésre a devizahitelt forintra. Ám azt, hogy ezzel a lehetőséggel a bajba jutott devizahitelesek mikor élhetnek, még nem tudni. Gyenge forintnál éppen a devizában eladósodás lenne a jó megoldás (ha már hitelt kell felvenni), de a devizakockázatot ebben az esetben is kezelni kell! Vigyáztak volna ránk korábban, amikor erős volt még a forintunk!
A harmadik lehetőségként pedig az, hogy a devizahitelünket átvigyük egy olyan bankhoz, amelyik ugyanarra a devizanemre alacsonyabb kamatot kínál. Ezzel a megoldással azért járhatunk jobban, mint a forinthitelre való átváltással, mert nem realizáljuk az árfolyamveszteséget (két ugyanolyan devizanem között nincs árfolyamkülönbözet!), viszont még mindig találunk az eredeti ajánlatnál lényegesen jobb kamatkonstrukciót.
update: A brit lap, az Economist újra a magyar kormánnyal foglalkozik tegnapi cikkében, a Fidesz kormány első hónapját taglalja. „…Change is welcome … But others worry about Mr Orban’s impulsive and headstrong habits. His first month in power suggests concern is justified.” Az Economist első bekezdésében az elkapkodott, még nem elfogadott bankadóról ír, amitől 200 milliárd forintos bevételt vár a kormány. A kormány célja, hogy a költségvetési deficitet 3.8 százalékon tartsák 2010-ben, amivel a hitelezők bizalmát is megtarthatná az ország. A bankadó miatt kár éri a hitelezést és a gazdasági növekedést. Más térségi országokban (p.l Romániában) a bankszektor az egyik, amit könnyen megtalálnak a kormányok.
Azt hánytorgatja a lap, hogy számos törvény előkészítésébe nem vonták be a társadalmat, így például az új médiatörvény is szakmai konzultáció nélkül, sietősen lett elfogadva. „A broader worry is Hungary’s democracy.”
Az Economist említi, hogy Orbán Viktor el akarta mozdítani a helyéről a jegybankelnököt, Simor Andrást („Orban wants to fire the central bank chief, Andras Simor”), de miután ezt mégsem tehette meg, akkor a fizetését csökkentette.
Cserékről írnak több meghatározó poszton, pl. az Állami Számvevőszéknél, ugyanakkor a Fidesznek már nagyobb beleszólása van a Legfelsőbb Bíróság vezetőinek megválasztásába. A köztársasági elnökválasztásról szintén megemlékezik a lap: azt húzzák alá, hogy egy Orbán-közeli politikus lett a legfőbb közjogi méltóság birtokosa… Nos, nem egy fényes cikk!
Update 2: A kormányt az IMF-tárgyalások megszakadását követően erősen kritizáló Danske Bank ismét negatív hangvételben emlékezett meg hazánkról reggeli elemzésében. A dán hitelintézet szakértői Kósa Lajost idézték, aki tegnap egy tévé-interjúban azt mondta, hogy az EU-nak és az IMF-nek realista elvárásokat kellene megfogalmaznia Magyarországgal szemben, s arról is beszélt, hogy a hiánycélra vonatkozó várakozás nem ilyen. Ahogy a Danske fogalmaz „természetesen a két szervezetnél is emlékeznek arra, hogy Kósa Lajos volt az néhány hete, aki (realista módon?) Görögországhoz hasonlította hazánk helyzetét”.
Az elmúlt napokban a Fidesz kommunikációján az látszott, hogy tanultak a korábbi hibákból. Mind Matolcsy György, mind Orbán Viktor látszólag sikerrel nyugtatta a piacokat, amit jól mutat, hogy az euró jegyzése tegnap este már csak két forinttal járt az IMF-ügy kirobbanása előtti szint felett. Ennek fényében a Danske kritikája, miszerint a kormány nem tesz túl sok mindent a piacok lehűtése érdekében erősen túlzónak tűnik, abban azonban igaza van a dán szakértőknek, hogy Kósa Lajos korábbi nyilatkozata már bebizonyította: egy rosszkor, rossz kontextusban elmondott mondat minden más befektetői bizalom visszaszerzésére tett törekvést feledhetett. (forrás: Ecoline)
Update 2010. aug. vége: Míg 2010 első félévében folyamatosan vették a magyar állampapírokat, kincstárjegyeket és a magyar részvényeket a külföldi befektetők, addig a második félévben az elbizonytalanodó befektetői környezetben, illetve a nem túl szerencsés kormányzati kommunikáció következtében több száz milliárd forint értékben adtak túl azokat. A magyar háztartások a kincstárjegyek piacát kivéve nettó vásárlók voltak. (forrás: mfor.hu)
Kár izmozni, de még így is...
Mindig minden pénzügyi helyzet javítható! Rugalmasságban, biztonságban, kockázatkezelésben, THM-ben, futamidőben és törlesztőrészletben mindig minden hitel javítható. Pénzügyi tervezés kérdése az egész. Csak politikusok ne „segítsenek” hozzá!!!
