A képzések az egynapos brókerek MLM világában legtöbbször kimerülnek a butaságokban, néha ordibálásban, számonkérésben. Óriási a különbség IQ, EQ, szakmai tudás, etika, közgazdasági képzettség területén köztük... 
Ha viszont elkotyogod, hogy értesz a szakmához, bizonyos részei a kisujjadban vannak, akkor felkérnek (honorárium nélkül, „legyél rá büszke, hogy kiállhatsz!”) előadásokra, amikért nincs hála, nincs köszönet.
A képzések, ha külföldön folynak, akkor horribilis áron elérhetőek (EU-n belül benzin, vagy repülő + autóbérlés, más kontinensen húzós repjegyárak, természetesen nem nyílt turista jeggyel). Naná, hogy rád számlázzák, mondván, aki vezető, annak kell annyit keresni, hogy kifizethesse. Pedig az elején ezeket is a cég „támogatásaként” nyomták le a torkodon… (Tehát igazak azok a mesék, melyek színvonalas helyszínekről, drága szállodákról szólnak, csak a te költségeden!)
Az incentive utak valóban szívet melengető szép helyekre visznek, földi halandó által nehezen kifizethető tájakra, de az elérése ezen utaknak két módon lehetséges: új munkatársak beszervezésével és „bedolgozásával”, vagy/és kegyetlen tempójú, gyakorlatilag sok esetben ügyfeleket lenyúlós technikákkal. A jutalék annyira nyomott a rendszerben, hogy a pénzpiacon általában kifizetett jutalékok 10-12%-át adják csupán a kezdő munkatársnak, de a hat-hét-nyolc emeletes rendszerek felső szintjein is csupán a piaci átlag felét-kétharmadát. Annál több vezetői jutalékot számfejtenek nálad az általad beszervezett munkatársak eredménye után, függetlenül attól, hogy reális, ügyfélközpontú, célra vezető volt-e az a megoldás. Ha pedig kiszámolná egy ilyen rendszerben elindult ügynök, hogy az alsó szinteken mekkora jutaléktól fosztották meg (amit megkaphatott volna egy tisztességes nem-MLM ügynökségnél, vagy közvetlenül a bankoknál, biztosítóknál leszerződve), akkor évente több ilyen drága utazásra elmehetne családostul!
Csak az eredmény számít. Visszaírás (a jutalék elvonása) - legalábbis a biztosítási szakmában - viszont bőven van a rendszerben. Bár a biztosítási, és a befektetési szakmában nem általános, de minden szerződését felmondó ügyfél után levonások csökkentik a jutalékod. (Az ügyféltől is levonja a biztosító / alapkezelő a büntető levonást, meg tőled is a céged, még évekkel az indítás után is. Még ha jól is dolgozol, a hozzád rendelt munkatársak ügyfeleinek lemondása esetén is van jutalék-visszavonás, akkor is, ha az a munkatárs már nem dolgozik a cégnél.) Tehát - következtethetné a kókler bróker - megéri gyorsan meggazdagodni, majd egy éven belül tovább állni egy másik biztosítóhoz, vagy biztosítási ügynökséghez. Ajjjjaaajjjj, mennyi ilyen van a piacon!
Az irodahasználatért rád számlázzák a tételeket, bár a beetetéskor többek között a csodás, ingyenesnek mondott irodaházakkal is csábítottak. Van, ahol a fénymásolásért is, de a legtöbb helyen a telefonhívásokért (melyeket az ügyfelek felé indítasz, a cég jutaléka érdekében) díjat számláznak rád. Ha kellő forgalmat értél el, folyamatosan néhány hónapon keresztül, akkor kaphatsz irodahasználati díjat (a bérleti díj egy részét állják), de nem a saját neved, céged nevét, hanem a franchisor, vagy az anyacég nevét kell kitenned a homokzatra. Nem rossz, nem rossz, legalább állják a költségeidet... Egészen addig, míg le nem csökken - még ha átmenetileg is - a bevétele az irodádnak: ekkor rád verik az összes költséget, hiszen nem hozod a színvonaladat...
A hangulat változó. Általában a civakodó, most épp a recesszió miatt is romlott kedvű (és erkölcsű) kollégákkal van tele minden irodaház (mert az aktív munkatársak az ügyfeleknél dolgoznak). Apropó erkölcs: a jutalom-utakon (melyek elérése érdekében sokszor túlzó mértékű pénzügyi megoldásokat sóznak az ügyfeleik nyakába a „tanácsadók”) általában van egy szakasz (egyik hajó, egyik szállodaszárny, vagy egyik luxus bungalo), melyben sokkal jobban folyik a pia meg a testnedvek… (És állítólag bizonyos „pozíciós szinten” több nő (feleség + szeretők) is jár a szakmai vezetőknek!! Van, aki ezt komolyan veszi J)Szakmailag alacsony szinten állnak az MLM hálózatos „brókerek”. A legtöbben közülük – épp a gyenge képzések, hiányos tudás, esetleg teljes tudatlanság okán, valamint a nyereségvágy miatt – félrevezető, hiányos információt adnak. Nem az ügyfél anyagi lehetőségei, kockázattűrő képessége, céljai, hanem sokkal inkább a saját anyagi érdekeik, jutalomutazásaik, jutalékaik lebegnek a szemük előtt. Ugyanezek a célok vezérlik őket a munkatársak felvétele során is… Tisztelet a kivételnek!
Ma gyakorlatilag a fenti paraméterekkel létezik itthon ez a szakma. A vezetői jutalékok reményében (és azért, hogy a kezdőként nyomott jutalék lemaradását „behozzák” a munkatársaikon) fűt-fát beszerveznek, akik a családjukban kötögetnek egy-két megoldást, majd lelépnek. Vagy éppen a bőszen, piacnak az esélytelenek biztos nyugalmával nekirugaszkodó „vak-tyúk-is-talál-szemet” tipusú tanácsadók hatalmas tempójával érnek el kezdeti (de rövid távú) sikereket: fűnek-fának mindent eladnak, lelkiismeret nélkül.A szakmára – hangsúlyozom – nagy szükség van, de nem ilyen formában. Nem az ügyfelek kárán, és nem a pár hónapig „brókerezgető” konzultánsok módszerével. Hanem tisztán, becsületesen, szakértően, ügyfélközpontúan, korrekt jutalékért cserében, melyet nyugaton már részben az ügyfelek finanszíroznak (mint ahogy az ügyvédet, közjegyzőt), és csak részben jutalékoznak a pénzintézetek… A független pénzügyi tervező szakmára szükség van, a szakmát tanítani kell: új munkatársaknak és ügyfeleknek egyaránt. Tisztességesen.
Szerencsére van már független minősítő szervezet a szakmában...
