Kókler Bróker - a pénz kóklerei és a kikerülésük

„Bár még csak 27 éves vagyok és még messzinek tűnik a nyugdíj, azért én mégis szeretnék tájékozódni az alábbi kérdésekben.” Le a kalappal az előtt, aki ezt ilyen fiatalon már látja, és tenni akar a nyugdíjáért…

„2001. november óta dolgoztam 2008 júniusáig, ez idő alatt többször is váltottam munkahelyet, illetve volt ahol teljes-, volt ahol részmunkaidőben voltam bejelentve. A kérdésem az lenne, hogy miképpen számolják a munkaviszonyban eltöltött időt: a fél állásban eltöltött 1 év is 1 évnek számít, vagy az csak fél évet "ér"?” Itt is érvényes az a képlet, hogy VAGYON (itt nyugdíjvagyon) = IDŐ x PÉNZ. Tehát ha bármelyik szorzandó nagy, akkor a szorzat (nyugdíj) is magas lesz: lehet az évek számának növelésével, és az összeg (bejelentett jövedelem, és ahhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségek) növelésével emelni a nyugdíjalapot. Viszont ez utóbbi mellé olyan további terhek köthetők, melyek miatt ez a módszer nem éri meg. Javaslatom alább.

„A következő kérdésem az lenne, hogy  ez idő alatt volt olyan munkáltatóm, aki nemes egyszerűséggel nem fizette be utánam a magán-nyugdíjpénztári járulékokat.” (fel kell jelenteni, lehetőleg bizonyítékok (jelenléti ív, szerződés, tanúk, jegyzetek, egyéb bizonyítékok) felhasználásával, ez nem tréfadolog). A törvényben meghatározott járulékfizetés nélküli időszakok: katonai szolgálat, 1998 előtti felsőfokú tanulmányok ideje, gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos idő, szülőanyák szolgálati idő kedvezménye: az 1968. előtt született gyermeknél a szülő anya gyermekenként 1 – 1 év szolgálati időt szerez (a figyelembe vehető gyermekek száma nincs korlátozva)

 A szolgálati időelismerése, bizonyítása: a szolgálati idő elsősorban a TB-i igazgatási szervek nyilvántartása alapján igazolható. Ha adott személyre vonatkozó adat nincs a nyilvántartásban, akkor a munkáltató eredeti dokumentumai vagy eredeti dokumentumokról kiállított igazolás alapján igazolható. Ha ez sem lehetséges, akkor egyéb hitelt érdemlő módon – régi munkakönyv, szerződés, elszámolás, stb.,”így egész komoly kárt okozva nekem. Azóta a cég tudtommal megszűntLehet-e ezt az összeget utólag behajtani a cég tulajdonosán vagy bármilyen más módon?” (Ha jogutóddal szűnt meg, akkor még mindig megéri perelni.)

„2009. nyarán férjemmel külföldre (EU-n belül) költöztünk. Ezt be is jelentettük mind az Adó Hivatalnak, mind a TB-nek. Jelenleg Magyarország területén nem fizetünk semmilyen jellegű adót.  Az itteni munkahelyemen eltöltött évek  a magyarországi munkaévekbe nem fognak beszámítani.” (De beleszámítanak majd az ottani nyugdíjába. Elsősorban  az adott országban elérhető kereset nagysága, vagyis a nettó bérszintjük befolyásolja. A munkavállalók szabad áramlásának biztosítását az Európai Unióban többek között a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával igyekeztek megoldani. A 1408/71 EGK rendelet meghatározza, hogy több ország érintettsége esetén mely országban kell a járulékokat fizetni és hol lehet az ellátásokat igénybe venni munkavállalóknak és önálló (egyéni) vállalkozóknak.

 ”Viszont nem szeretném, ha a nyugdíj szempontjából ezek az évek kárba vesznének.” (Semmiképpen nem vesznek kárba, ha ott be volt hivatalosan jelentve, és elérte az ottani jogosultságot.) ”A kérdésem az volna, hogy van-e valamilyen lehetőség, hogy  a Magyarországon számított évek is halmozódjanak?” (Igen, pénzbe kerül, de semmi értelme, mer nem számít bele a későbbi nyugdíjába (a nagyobb összeg számít bele, és az nem a hazai jogviszonyból származik az Ön esetében).

„Hallottam olyasmi híreket, hogy ha a Magán- ill. Állami nyugdíj Hivatallal külön szerződést kötök, hogy fizetem saját bankszámláról a megfelelő összeget, akkor az tulajdonképpen olyan, mintha a Magyarországon szerzett jövedelmem után fizetnék a nyugdíjalapba, azaz ugyanúgy számolódnak az évek is. Ha esetleg tudna erről bővebben valami megbízható információval szolgálni, sokat segítene. Továbbá ezzel kapcsolatban: ha valóban van ilyen lehetőségem, hogy "mesterségesen" szaporítsam a munkaéveimet, akkor ezt meg lehet tenni utólag is?  (Minden pénzösszeg kérdése: milyen jövedelem után, mennyit fizet, mi alapján, mettől meddig…; minden esetre azt javaslom, hogy ebben az esetben egy szerény éves rendszeres megtakarítási összeggel (kb. 20-30ezer HUF / hó) egy tartós megtakarítási számlát, vagy tőkeszámlát, lehetőleg biztosítói jogviszony keretei között indítson el. Ez körülbelül azt fogja majd jelenteni, hogy egy évi 200ezres tőkeszámla kb. 18-23 év alatt lesz 20milliós tőkealap, egy 400ezres éves rendszeres megtakarítási számla kb. 20 év alatt lesz 33-37 milliós tőkealap, hogy attól kezdve életjáradék-szerű adómentes és egyéb tehertől mentes tőkejövedelmet képes legyen megtermelni tulajdonosának. Mindezt úgy, hogy a futamidő alatt perelhetetlen, és inkasszózhatatlan volt, valamint bármikor egy esetleges tragédia esetén örökösödési illetéktől mentesen, hagyatéki tárgyalás lefolytatása nélkül örökölhető a tőke.)