Hozzászokhattunk volna már, legalábbis a Monopoly társasjáték előre jelezte ezt is…
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján és az Ügyfélkapun keresztül is elérhető a lakóingatlanok után fizetendő adó alapjának megállapításához – önkéntes döntés alapján – használható becsült forgalmi érték kalkulátor. A kalkulátor kizárólag arra szolgál, hogy az adózónak segítséget nyújtson az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény szerinti lakóingatlanokat terhelő adó alapjának meghatározásához. A kalkulátor által megállapított érték az un. becsült forgalmi érték, amely nem feltétlenül azonos a tényleges forgalmi értékkel, mert lehetnek az ingatlannak olyan – a kalkulátor által figyelembe nem vett – sajátosságai is, amelyek a valós forgalmi értéket érdemben befolyásolják. Különösen igaz ez a nagy alapterületű lakóingatlanok esetében, ahol jelentős eltérések lehetnek az ingatlan egyedi sajátosságai miatt. Ezeknél az ingatlanoknál a becsült forgalmi érték tehát gyakrabban mutathat eltérést a tényleges forgalmi értéktől, amelynek megállapítására kizárólag egyedi értékelés lehet alkalmas. Ha az adózó a bevallásában a kalkulátor által becsült értéket tünteti fel ingatlana forgalmi értékeként, akkor az adóhatóság egy esetleges adóellenőrzés eredményeként terhére adójogi szankciót akkor sem állapíthat meg, ha ingatlana valós forgalmi értéke magasabb a bevallásban szereplő értéknél. De az adót meg kell fizetni!
E kalkulátor használatához szükséges tájékoztatóban ez áll: „a felhasználó hozzájárul a közölt adatok adóhatóság által történő nyilvántartásához, kezeléséhez.”
A lakóingatlanok közül a harmincmilliónál drágábbak után kell vagyonadót fizetni. Az adófizetési kötelezettség megállapításakor a forgalmi értéket veszi alapul a törvény. Így az adót azon ár után kell megfizetni, amennyiért az ingatlan tulajdonosa el tudná adni adott évben lakását. Vigyázz, ott a feltételes mód: „el tudná adni”! Nem lehet pontosan az árat megállapítani, ezért az adó alapját egy felettébb szubjektív tényező befolyásolja (mások mellett): a tulajdonosnak meg kell becsülnie, hogy mennyit kaphatna lakásáért, ha el szeretné adni. Még szerencse, hogy nem egymásét kell megállapítani! És szerencsére ott vannak a korrekciós tényezők itt, itt és itt további részletek.
Egyetlen részletét emelem ki, a felfüggesztett adót. Adófelfüggesztés lehetséges, ha az illető betöltötte 62. életévét, esetleg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy rehabilitációs járadékot kap, és a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen lakóhelyéül szolgáló lakóingatlanáról van szó, akkor, ha kéri, az adót bár felszámítják, de nem kell megfizetnie. 
Ekkor az APEH nyilvántartja az adót, ezt a jegybanki alapkamattal növelten teszi, a felfüggesztett adót pedig jelzálogjoggal biztosítja. A felfüggesztett adót akkor kell megfizetni, ha vagy visszavonja az illető a felfüggesztés iránti kérelmét, vagy eladja a lakást, vagy vagyoni jogot alapítanak a lakóingatlanra, vagy az illető elhalálozik. Utóbbi esetben természetesen az örökösre száll rá a felhalmozódott, kamattal növelt adótartozás. Ha az örökös az elhunyttal egy háztartásban élt, akkor ő is kérheti, hogy a rászállt adótartozást szintén függesszék fel…Ez is olyan terület, ahol a független pénzügyi tervező profi és világos képet rajzolhat, hatékony megoldásokat tud tervezni és menedzselni: pénzügyi életpálya tervezés, és hagyaték tervezés…
