Kevesen tudják, hogy tavaly szeptember 1-jén hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.)
A törvény a szolgáltatók, így a pénzügyi szervezetek fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai esetén alkalmazandó.
Mi az a kereskedelmi gyakorlat? Kereskedelmi gyakorlat a pénzügyi szervezetnek, illetve a pénzügyi szervezet érdekében vagy javára eljáró személynek (ügynökök, alkuszok stb.) a szolgáltatás értékesítésével vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége stb. (Például amikor egy banki ügyintéző a különböző betétlekötési konstrukciókról tájékoztat bennünket.)
Tisztességtelen a kereskedelmi gyakorlat, amikor ...
a pénzügyi szervezet nem az elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően jár el, és így rontja a fogyasztó lehetőségét arra, hogy tájékozott döntést hozzon.
Az Fttv. általában is tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, de két magatartástípust külön nevesít: a megtévesztő és az agresszív gyakorlatot.
Megtévesztő gyakorlat |
|
Agresszív gyakorlat |
|
Ezen kívül konkrét magatartásokat is felsorol a törvény az ún. „feketelistán”, melyek minden körülmények között tiltottak. Ilyen például: „a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre és ezáltal a szolgáltató a fogyasztót megfosztja a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól”.
Eljáró hatóságok
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése esetén az alábbi hatóságok járnak el:
Általános hatáskörrel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) jár el, kivéve a piaci versenyt érdemben érintő ügyeket, illetve a PSZÁF által felügyelt ügyeket.
A PSZÁF jár el a pénzügyi szervezeteket érintő ügyekben, ha azok nem a versenyt érintik.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el a versenyt érintő valamennyi ügyben, ideértve a reklámok meghatározott körét is (pl. ha az egy országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg). A jogsértés nem tartozik a GVH hatáskörébe, ha az csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg (ez utóbbi esetben, pénzügyi szervezetek vonatkozásában a PSZÁF jár el).
A hatáskörök megosztásától függetlenül a PSZÁF-hoz be lehet nyújtani minden, pénzügyi szervezetre vonatkozó fogyasztói beadványt.
Van tehát Fttp, csak még nem tudatos a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak köre...
