email:

maholnap@lawyer.com

Lacfi Ági stílus tanácsadó

QFP info

a STÍLUS maga az EMBER

Friss topikok

A legmagasabb nyugdíj... (1)

2010.03.06. 00:58 maholnap

A legmagasabb induló nyugdíj akár 160 ezer forint is lehet

Kaptam egy levelet nyugdíj-ügyben, tele sok nyugdíjjal kapcsolatos kérdéssel. Ugyanakkor egyre több levelet kapok tele hasonló nyugdíjkérdésekkel.
Igen nehéz kiszámítani későbbi várható nyugdíjunkat.
A járadék 38-40 év munkaviszony után általában az utolsó nettó kereset 60 százalékának felel meg, a nyugdíj alapjául szolgáló életkeresetnek pedig 80 százalékát teszi ki.

A minimálbér után 30 ezer forint körüli nyugdíjra számíthat a társadalombiztosításból az, aki egész életében ennyit keresett. Ám ha a kilencvenes évek fordulóján legalább három-négy évig átlagbéren volt bejelentve, már tízezer forinttal magasabb ellátás illeti meg. Ebből is látható: "házilagos" módszerekkel aligha számítható ki, mekkora lesz a nyugdíjunk. Általános szabályként elmondható, 38-40 év munkaviszony után a járadék a nettó kereset mintegy 60 százalékát teszi ki.

Az első kérdés természetesen az, hogy az életkeresetről van-e szó vagy az utolsó havi bérről. Az életkereset valójában az 1988-tól számított jövedelmeket jelenti, akkortól vezetik tételesen a járulékalapot képező béreket. A megfogalmazás nem véletlen, 1992-ben ugyanis bevezetették a "járulékplafont". Azóta évről évre meghatározzák az egyéni járulék felső határát, ezt veszik figyelembe az ellátás kiszámításánál, akkor is, ha a kereset ennél magasabb. A jövedelmeket természetesen felszorozzák az időközben bekövetkezett átlagkereset-emelkedéssel, a korábbi keresetek például az idén 14,3 százalékkal "érnek többet", mint tavaly. Kevésbé természetes az, hogy ez az - úgynevezett - valorizálás két évet késik és ki is hagy egy évet, így az idén nyugdíjba menőknél 2001-ig hozzák 2003-as értékre a jövedelmet. Lássuk a levelet!
„Bár még csak 27 éves vagyok és még messzinek tűnik a nyugdíj, azért én mégis szeretnék tájékozódni az alábbi kérdésekben.” Le a kalappal az előtt, aki ezt ilyen fiatalon már látja, és tenni akar a nyugdíjáért…
„2001. november óta dolgoztam 2008 júniusáig, ez idő alatt többször is váltottam munkahelyet, illetve volt ahol teljes-, volt ahol részmunkaidőben voltam bejelentve. A kérdésem az lenne, hogy miképpen számolják a munkaviszonyban eltöltött időt: a fél állásban eltöltött 1 év is 1 évnek számít, vagy az csak fél évet "ér"?” Itt is érvényes az a képlet, hogy VAGYON (itt nyugdíjvagyon) = IDŐ x PÉNZ. Tehát ha bármelyik szorzandó nagy, akkor a szorzat (nyugdíj) is magas lesz: lehet az évek számának növelésével, és az összeg (bejelentett jövedelem, és ahhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségek) növelésével emelni a nyugdíjalapot. Viszont ez utóbbi mellé olyan további terhek köthetők, melyek miatt ez a módszer nem éri meg. Javaslatom alább.
„A következő kérdésem az lenne, hogy  ez idő alatt volt olyan munkáltatóm, aki nemes egyszerűséggel nem fizette be utánam a magán-nyugdíjpénztári járulékokat.” (fel kell jelenteni, lehetőleg bizonyítékok (jelenléti ív, szerződés, tanúk, jegyzetek, egyéb bizonyítékok) felhasználásával, ez nem tréfadolog). A törvényben meghatározott járulékfizetés nélküli időszakok: katonai szolgálat, 1998 előtti felsőfokú tanulmányok ideje, gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos idő, szülőanyák szolgálati idő kedvezménye: az 1968. előtt született gyermeknél a szülő anya gyermekenként 1 – 1 év szolgálati időt szerez (a figyelembe vehető gyermekek száma nincs korlátozva)
 A szolgálati időelismerése, bizonyítása: a szolgálati idő elsősorban a TB-i igazgatási szervek nyilvántartása alapján igazolható. Ha adott személyre vonatkozó adat nincs a nyilvántartásban, akkor a munkáltató eredeti dokumentumai vagy eredeti dokumentumokról kiállított igazolás alapján igazolható. Ha ez sem lehetséges, akkor egyéb hitelt érdemlő módon – régi munkakönyv, szerződés, elszámolás, stb.,”így egész komoly kárt okozva nekem. Azóta a cég tudtommal megszűntLehet-e ezt az összeget utólag behajtani a cég tulajdonosán vagy bármilyen más módon?” (Ha jogutóddal szűnt meg, akkor még mindig megéri perelni.)
2009. nyarán férjemmel külföldre (EU-n belül) költöztünk. Ezt be is jelentettük mind az Adó Hivatalnak, mind a TB-nek. Jelenleg Magyarország területén nem fizetünk semmilyen jellegű adót.  Az itteni munkahelyemen eltöltött évek  a magyarországi munkaévekbe nem fognak beszámítani.” (De beleszámítanak majd az ottani nyugdíjába. Elsősorban  az adott országban elérhető kereset nagysága, vagyis a nettó bérszintjük befolyásolja. A munkavállalók szabad áramlásának biztosítását az Európai Unióban többek között a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával igyekeztek megoldani. A 1408/71 EGK rendelet meghatározza, hogy több ország érintettsége esetén mely országban kell a járulékokat fizetni és hol lehet az ellátásokat igénybe venni munkavállalóknak és önálló (egyéni) vállalkozóknak.
A koordináció során számos alapelvet vesz figyelembe e rendelet. Elsőként azt, hogy egy tagállam területén foglalkoztatott összes  munkavállaló egyenlő bánásmódban részesüljön. Emiatt elsősorban annak a tagállamnak a jogszabályait kell alkalmazni, amelyben az adott munkavállaló  dolgozik. A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók egyszerre csak egy tagállam szociális biztonsági rendszerébe tartozhatnak és nem tartható fenn ugyanazon kötelező biztosítási idő alatt több, azonos jellegű ellátáshoz való jogosultság. 
 ”Viszont nem szeretném, ha a nyugdíj szempontjából ezek az évek kárba vesznének.” (Semmiképpen nem vesznek kárba, ha ott be volt hivatalosan jelentve, és elérte az ottani jogosultságot.) ”A kérdésem az volna, hogy van-e valamilyen lehetőség, hogy  a Magyarországon számított évek is halmozódjanak?” (Igen, pénzbe kerül, de semmi értelme, mer nem számít bele a későbbi nyugdíjába (a nagyobb összeg számít bele, és az nem a hazai jogviszonyból származik az Ön esetében).
„Hallottam olyasmi híreket, hogy ha a Magán- ill. Állami nyugdíj Hivatallal külön szerződést kötök, hogy fizetem saját bankszámláról a megfelelő összeget, akkor az tulajdonképpen olyan, mintha a Magyarországon szerzett jövedelmem után fizetnék a nyugdíjalapba, azaz ugyanúgy számolódnak az évek is. Ha esetleg tudna erről bővebben valami megbízható információval szolgálni, sokat segítene. Továbbá ezzel kapcsolatban: ha valóban van ilyen lehetőségem, hogy "mesterségesen" szaporítsam a munkaéveimet, akkor ezt meg lehet tenni utólag is?  (Minden pénzösszeg kérdése: milyen jövedelem után, mennyit fizet, mi alapján, mettől meddig…; minden esetre azt javaslom, hogy ebben az esetben egy szerény éves rendszeres megtakarítási összeggel (kb. 20-30ezer HUF / hó) egy tartós megtakarítási számlát, vagy tőkeszámlát, lehetőleg biztosítói jogviszony keretei között indítson el. Ez körülbelül azt fogja majd jelenteni, hogy egy évi 200ezres tőkeszámla kb. 18-23 év alatt lesz 20milliós tőkealap, egy 400ezres éves rendszeres megtakarítási számla kb. 20 év alatt lesz 33-37 milliós tőkealap, hogy attól kezdve életjáradék-szerű adómentes és egyéb tehertől mentes tőkejövedelmet képes legyen megtermelni tulajdonosának. Mindezt úgy, hogy a futamidő alatt perelhetetlen, és inkasszózhatatlan volt, valamint bármikor egy esetleges tragédia esetén örökösödési illetéktől mentesen, hagyatéki tárgyalás lefolytatása nélkül örökölhető a tőke.)
Körülbelül ezekkel a jogszabályokkal kell minimálisan tisztában lenni a pontos válaszadáshoz.

Aki ezt a fenti "hatalmas" legnagyobb nyugdíjat meghaladó tőkejövedelmet szeretné biztosítani magának, annak érdemes bejelentkezni egy pénzügyi tervezésre ezen az oldalon.

Szólj hozzá!

Címkék: nyugdíj pénzügy tervezés okosan pénzügyi nyugdíjtervezés vagyon felépítése vagyonfelépítés

A bejegyzés trackback címe:

https://koklerbroker.blog.hu/api/trackback/id/tr831812933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.